1034 budapest, tímár u.24., tel.: 30 396 4043 / 20 434 3486

Hegyen-Völgyön egyesület

Fórum
Persze minden a terv szerint alakult mire beértünk a Moszkva térre kisütött a nap.:)
Köszönjük a szervezést, a jó társaságot, reméljük a második félidő is jól sikerült!? Mire mi hazaértünk már a nap is kezdett "sütni" :) Piri, Ildi, Attila
Újra túrázunk, gyertek szeptemberben a Kékre!:)
Szombaton találkozunk a Kő-hegyen! Hurrá, hurrá, hurrá!!!
A kullancsokról

A kullancsokról (az origo.hu oldaláról)

A kullancsok főleg a lombos erdőkben, bokros, füves, csalitos területeken fordulnak elő, de városi parkokban, játszótereken és a kiskertben is találkozhatunk velük. Az állatok a levelek fonákján vagy a fűszálakon várakoznak, ahonnan ruházatunkkal is könnyen lesodorhatjuk őket. A kullancs terjesztette betegségek ellen úgy védekezhetünk a leghatékonyabban, ha könnyen ellenőrizhető ruházatban megyünk ki az erdőbe, és rendszeres időközönként megvizsgáljuk, nincs-e rajtunk kullancs. A megfelelő öltözék (szellős ruházat vagy zokni alá gyűrt nadrágszár, betűrt ing) megnehezíti, hogy a kullancs a lábszáron vagy az övtájon a ruha alá jusson. Ruházatunkat - főleg a nyaknál, csuklónál, deréknál és a bokánál - fújjuk le a gyógyszertárakban kapható kullancsriasztó spray-vel.

A kullancsriasztó szerek távoltartják ugyan a kullancsokat, de használatukat 3-4 óránként meg kell ismételni (megjegyzendő, hogy a polybé vitamintabletta nem alkalmas a kullancsok távoltartására). Rendkívül fontos a kirándulás utáni "kullancsvizit", amelynek során nemcsak a befúródott, hanem a bőrön mászó és minden nehézség nélkül eltávolítható kullancsot is felfedezhetjük. A ruhában megkapaszkodó kullancs legtöbbször a fénytől védett testtájak felé mászik (hajas fejbőr, testhajlatok, ruha alatti területek), majd a számára megfelelő helyen a bőrbe fúrja magát, és néhány óra múlva már vért szív. Ez a pár óra áll rendelkezésünkre, hogy megtaláljuk és eltávolítsuk a kullancsot.

A kullancs időben történő eltávolításával valamennyi kullancs terjesztette betegség eredményesen megelőzhető: a kullancs kivételéhez használhatunk speciális csipeszt, kullancskiemelő kanalat, vagy kézzel is megpróbálhatjuk kiemelni az állatot. A kullancs eltávolításakor fogjuk meg az állat potrohát - minél közelebb a bőrhöz - és finoman, egyenletesen húzzuk. Nem baj, ha az állat feje bennszakad a bőrben, mivel ez egy-két hét alatt idegen testként kilökődik, ezért a gennyes felülfertőződések elkerülése érdekében ne próbálkozzunk a fejrészek kiszedegetésével. Nem szabad viszont a kullancsra bármit is rákenni, valamint tekergetni, ezzel csak azt érjük el, hogy az állat visszöklendezi a nyálát a bőrbe - vagyis éppen azt, amit elkerülni szeretnénk

A kullancscsípés helyén az első 2-3 napon jelentkező bőrpír nem Lyme-kór, hanem általában a kullancs nyála által okozott allergiás reakció, illetve ha láz kíséri, akkor orbánc vagy a kötőszövet fertőző gyulladása (flegmone). Az allergiás reakció 2-3 nap alatt magától elmúlik, az orbáncot és flegmonét pedig antibiotikummal kell kezelni. A kullancscsípés helyét legalább két hónapig tanácsos figyelemmel kísérni.

Védőoltás vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás ellen

Az aktív védőoltás beadása a tél folyamán javasolt és semmiképpen nem ajánlható a vírusfertőzés veszélyének, azaz a kullancsok aktivitásának időszakában (ennek oka, hogy a még ki nem alakult védettség nagyobb veszéllyel jár fertőződés esetén, mintha a személy soha nem találkozott volna a vírus antigénjeivel). Vírusos agyvelőgyulladás ellen egy éves kortól kezdődően lehet oltani: tizenkét éves korig a gyermekek számára gyártott, az idősebbeknek pedig a felnőtt oltóanyag adandó. A vakcinát a háziorvos térítésköteles vényen rendelheti. A szokásos oltási menetrend: egy hónap alatt két alapoltás, egy év múlva emlékeztető oltás, majd háromévenként emlékeztető oltások.

Gyorsított oltási séma akkor alkalmazható, ha nem maradt elegendő idő a hagyományos oltási menetrendre (pl. a gyermek 3 hét múlva táborozni megy). Ilyen esetben egy hét alatt jár két alapoltás, majd a második után két héttel egy harmadik, egy év múlva emlékeztető oltás és utána háromévenként emlékeztető oltások.
Fontos, hogy háziorvosunkkal egyeztessük a szükséges oltási sorozat időbeli beosztását, s ne felejtsük el beadatni a szükséges emlékeztető oltásokat, mert csak ezáltal biztosítható, hogy védettségünk folyamatos legyen. A védőoltás természetesen nem teszi fölöslegessé a kullancsok mielőbbi eltávolítását, hiszen csak erre az egy betegségre nyújt védelmet
Tavasszal a kullancsok jelentik az egyik legnagyobb veszélyt a természet örömeit élvezők számára: fontos tudnunk azonban, hogy az apró élősködők nemcsak az aljnövényzetben gazdag erdőkben és erdei tisztásokon, hanem a városi parkokban is előfordulhatnak. Most még időben beadathatjuk magunknak a vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás elleni védőoltást. A Lyme-kór ellen leginkább a kullancscsípés megakadályozásával védekezhetünk: a legfontosabb, hogy minden kirándulás, természetjárás vagy kertészkedés után vizsgáljuk át a testünket, és távolítsuk el a bőrbe fúródott kullancsot.
A kullancsok világszerte körülbelül 300-féle betegséget terjesztenek, de ezeknek csak egy töredéke veszélyes az emberre, hazánkban pedig csak néhány fertőzés fordul elő nagyobb számban. A legritkább, de egyben a legsúlyosabb kullancs által terjesztett fertőzés a vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás (kullancsencephalitis), amely a tél végén ajánlott védőoltással megelőzhető (a védőoltásról részletesen lásd cikkünk második oldalát). A megbetegedések aránya jelentős csökkenést mutatott az utóbbi évtizedben, mivel ez a szám korábban évente átlagosan 250-260 körül mozgott, 1997 és 2007 között viszont már alig haladta meg a nyolcvanat - mondta el korábban rovatunknak Dr. Ferenczi Emőke, az Országos Epidemiológiai Központ Virológiai Főosztályának szaktanácsadó főorvosa.

A szokásos átlagnak nagyjából megfelelő fertőzésszám részben annak volt köszönhető, hogy a hosszú, száraz nyár jelentősen ellensúlyozta a kullancsok számbeli növekedése által kiváltott hatást, ráadásul a 2007-ben vizsgált minták fele nyers, forralatlan kecsketejtől való fertőződéstől és nem az ízeltlábúval való közvetlen találkozásból eredt. Utóbbi esetben, ha csak egyetlen kecskét fertőzött meg a vírust hordozó kullancs, akkor az akár 10-20, vagy még több ember megbetegedését is okozhatta (részletesen lásd korábbi cikkünket: Nem növekedett a kullancsok által terjesztett megbetegedések száma). 2008-ban összesen 68 esetet regisztráltak, ebből csak kettő volt visszavezethető forralatlan kecsketej fogyasztására.

A vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás esetében egy-két héttel a fertőzés után influenzára emlékeztető tünetek jelentkeznek, majd egy hét után panaszmentes lesz a beteg. Később a betegség második fázisa magas lázzal indul, majd fejfájással, depresszióval, memóriazavarral, hányingerrel folytatódik. A kórházban ápolt betegek tizenöt-húsz százalékánál maradandó szövődményt okoz az agyvelőgyulladás, és bár egy-két százalékuk pedig a leggondosabb kezelés ellenére is meghal, a betegség az esetek zömében teljes gyógyulással végződik.

Gyakoriság szerint a baktérium által okozott Lyme-kór áll az első helyen: az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) adatai szerint 2008-ben a szokásos átlagnál több,1803 új esetet regisztráltak (2007-ben 964, 2006-ban 1242 volt az esetszám), azonban a Lyme-kór valódi gyakoriságát - a környező országok adatait is figyelembe véve - ennek körülbelül a tízszeresére becsülhetjük (évente átlagosan 10 000 friss fertőzés, részletesen lásd a Kullancsbetegségek Ambulanciájának honlapján olvasható tanulmányt). A Lyme-kór ellen nem létezik védőoltás, de az időben felismert betegség jól gyógyítható antibiotikummal. A betegség kezdeti stádiumában az egyetlen tünet a különböző testfelületeken megjelenő, körkörösen terjedő bőrpír, a Lyme-folt, amelyet égő, viszkető érzés is kísérhet. A kór későbbi fázisában idegrendszeri panaszok, ízületi gyulladások jelentkeznek, amelyeket sikerrel gyógyítanak.
A kullancs-encephalitisszel foglalkozó Tudományos Munkacsoport (Experts of the International Scientific Working Group on Tick-Borne Encephalitis, ISW-TBE) a kullancsok terjesztette agyvelőgyulladás veszélyeire figyelmeztet. Idén januárban Bécsben kiadott közleményükben tudatták: tavaly több mint 1500 méterrel a tengerszint felett fertőzött kullancsokat találtak, vagyis e vérszívók ma már a hegymászókat is veszélyeztetik.

 

Mitől csökkent drámaian 1997 óta az agyhártyagyulladásos megbetegedések száma?

A megbetegedések csökkenésének oka igen sokrétűnek mondható. Egyrészt mivel 1997 óta nem az állam, hanem a beteget kezelő kórház fizet az Országos Epidemiológiai Központnak a kóroki diagnosztikáért, ezért sokszor valószínűleg nem is küldik el hozzánk a fertőzött mintát, egyszerű anyagi megfontolásból. Másrészt az utóbbi években sajnos az emberek egyre ritkábban fordulnak orvoshoz, így a fertőzöttek egy része nem is jut el a megfelelő vizsgálatokra, ami természetesen szintén csökkenti a diagnosztizált esetszámot. Védőoltások ugyanis a veszélyeztetett személyek - erdészek, favágók, erdei dolgozók - esetében már az 1977 és 1996 közötti időszakban is voltak, így ez nem lehet a kimutatott esetszámok drasztikus csökkenésének az oka - mondta el korábban rovatunknak Dr. Ferenczi Emőke.

Ténylegesen tehát rendkívül nehéz megbecsülni azt, hogy mennyi a kullancsok által okozott agyhártyagyulladásos fertőzés. Egy az OEK-ban jelenleg is zajló, 2009-ig tartó kutatás során arra keresik a választ, hogy 2005 óta változott-e a kullancsok összlétszáma és a kórokozókat hordozó kullancsok számaránya, és ha igen, az milyen mértékben befolyásolta a kórokozók elterjedését.

 

(forrás: http://egeszseg.origo.hu/cikk/0810/967329/20080309_kullancs_lymekor_virusos_agyvelo_es_agyhartyagyulladas_kullancscsipes_1.htm)

Belépés
Regisztráció / Tagi jelentkezés
Megosztás


Események
« 2018. február »
HKSzCsPSzV
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728 
Következő túráink